Először az itt található Winter Megamix 2010. vol.1 mixed by DJ Hambi GOODBYE 2009! mixben hallottam. Budapestről jöttem haza, utazás közben vagy vezetés közben szerintem különösen jó minőségi elektronikus zenét hallgatni miközben a tájban gyönyörködsz. Akkor voltak a nagy árvizek, meghökkentő volt a vonatból a hatalmas sima víztükörre nézni  miközben ment le a nap. Akkor értem ehhez a részhez:

Sosem hallottam ennél éteribb progresszív trance számot. Minden a helyén van, egyszerre lágy és kemény (amennyire a stílus kemény), érzelmes de nem szirupos (figyeld a szöveget). Emma Hewitt szirénhangja egyszerűen döbbenetes, nélküle elképzelhetetlen lenne ez a dal. Egyszerre szomorú és vidám, van benne valami elvágyódás érzés. Valahogy mégis többértékű a dolog, mert egyszerre asszociálok tavaszra és őszre, sírásra és nevetésre amikor hallgatom. Nem találkoztam eddig ennyire fényes, tiszta, selymes tónusokkal vokális trance darabokban. És amikor az átlag elektronikus szám kifullad szövegben, zenében, akkor következik itt a második felvonás. Megkockáztatom, eddigi legjobb trance nóta. (Valamiért a könnyed, repülős elektronikus dallamra éneklő levegős, víztiszta hangú női énekes a zsánerem).

Felhasználási javaslat: MP3-ra feltölt, fülhallgatót bedug és miközben ezt hallgatja, sétál a színes levelüket hullajtó őszi fák alatt, miközben figyeli az embereket, a természetet maga körül. Esetleg vezetés/utazás közben az elsuhanó tájat. Ha jól csináljuk, könnyen valamiféle videoklipszerűséget kezdünk forgatni a képzeletünkben a számhoz. Ajánlott rendszeresen ilyesmit végezni, a képzelőerő tornáztatása jó hatással van a közérzetre, kiegyensúlyozottságra.